Beszélgetés Szenkovits Ferenccel, a kolozsvári csillagda vezetőjével

TwitterFacebook

 Szenkovits_FerencA Szabadság 2009. május 3-i számában megjelent interjút Ferencz Zsolt készítette

“Gyakran többhónapos munka előzi meg az olykor csupán néhány másodpercig tartó égi jelenségek rögzítését”

Galileo Galilei négyszáz évvel ezelőtt, 1609-ben használt először távcsövet a csillagászati megfigyelésekhez, ugyanabban az évben jelent meg Johannes Kepler Nova Astronomia seu physica coelestis tradita commentariis de motibus stellae Martis című munkája, amelyben a bolygók mozgásával kapcsolatos első két törvényét közölte. E két évforduló ürügyén nyilvánította az ENSZ 2009-et a Csillagászat Nemzetközi Évének. Kolozsváron szintén jeles év az idei: 250 éves a jelenleg a Botanikus kert szomszédságában működő csillagvizsgáló. Szenkovits Ferenc, a BBTE Matematika és Informatika Karán belül működő Mechanika és Csillagászat Tanszékének vezetője, A kolozsvári egyetemi csillagda történetéből című írásában részletesen bemutatja az intézmény mintegy két évszázadra visszatekintő történetét, számba véve a csillagdában végzett didaktikai és tudományos munkát, bemutatva az ott dolgozó kiemelkedő személyiségek munkásságát. Vele beszélgettünk az emberek csillagászathoz való viszonyáról.

Mennyire érdekli az embereket napjainkban a csillagászat?

Az emberiséget évezredeken keresztül foglalkoztatta, hogy mi történik az őt körülvevő világban. Az égi jelenségek mindig is titokzatosnak tűntek, az ismeretlen kifürkészése folyamatosan izgatta az emberek fantáziáját. Az égbolton lejátszódó folyamatok által inspirálva a csillagászattal foglalkozó tudósok korábban fejedelmeknek, nagy történelmi személyiségeknek készítették a mai horoszkópoknak megfelelő értékelőket. Az asztronómia és az asztrológia az idők során kéz a kézben haladt, négyszáz évvel ezelőtt azonban, Kepler óta különváltak. Azóta a csillagászok főleg a természeti jelenségek tudományos vizsgálatával, a természet titkainak megfejtésével foglalkoznak, horoszkópkészítéssel már nem.

A csillagászat iránti érdeklődés napjainkban is igen magas, alig találunk olyan általános iskolai második-harmadik osztályt, amelyben ne lenne néhány olyan diák, aki csillagász akar lenni. Azt látom, hogy ahogy a gyerekek nőnek, a csillagászat iránti érdeklődésük fokozatosan csökken, de nagyon sok fiatalnál ez legalább hobbi szinten megmarad. Az utóbbi évtizedekben a csillagászati műszerek rohamos fejlődésével számos szenzációs felfedezés tanúi lehettünk. Elég, ha itt csupán a fekete lyukak, más csillagok körüli bolygók, vagy a feltételezett sötét anyag és sötét energiára utalok. Ezek a látványos felfedezések alkalmat teremtenek arra, hogy a média a csillagászati ismeretek dömpingjét szolgáltassa a felnövő generációk számára.

Mi a helyzet a csillagászati oktatással kapcsolatban jelenleg Romániában? 

Önálló csillagászat tantárgy a közoktatásban nem létezik, az asztronómia iránt érdeklődő fizika, matematika és földrajz szakos tanárok azonban meghirdethetik azt választható tantárgyként. A felsőoktatásban, a reáltudományok területén sajnos egyre inkább csökken a diáklétszám, emiatt önálló csillagászati képzés egy idő óta nem működik a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen sem, ennek ellenére az egyetem matematika, fizika és földrajz szakos diákjai választhatják a Bevezetés a csillagászatba tantárgyat. A tantárgy előadásainak keretében a legfontosabb csillagászati alapfogalmakat sajátíthatják el a hallgatók, a gyakorlatok keretében pedig megtanulják a csillagos égen való tájékozódást, illetve megbarátkozhatnak az alapvető műszerek használatával. Más országokban a csillagászatot a fizikához tartozóként kezelik, nálunk azonban a matematikához sorolják. Ezt bizonyítja az is, hogy a Mechanika és Csillagászati Tanszék a BBTE Matematika és Informatika Karán belül van, és hogy a kollégák többsége is főleg matematikusi alapképzéssel kerül hozzánk.

Milyen csillagászati vizsgálatokat végeznek ezek a többnyire matematikát végzett szakemberek?

A tanszéken dolgozó kollégák inkább elméleti kutatásokkal foglalkoznak. Én magam is matematikát végeztem, és munkatársaimmal egyetemben csatlakoztam a XX. század közepétől kialakult alkalmazott matematikai, pontosabban „égi mechanikai iskolához”, amely az égitestek mozgásának matematikai módszerekkel való tanulmányozásával foglalkozik. A másik, Kolozsváron hagyományosan erős csillagászati irányzat a változó csillagok megfigyelése. Az észlelésekkel foglalkozó kutatókollégák ebben az irányban több évtizede végeznek megfigyeléseket, amelyeket napjainkban is eredményesen folytatnak.

Mely intézmény keretében végzik a kutatásokat ezek a személyek? 

Az asztronómia kutatásával foglalkozó szakemberek a Botanikus Kert déli részén, a Cseresznye utca 19. szám alatt található csillagvizsgálóban dolgoznak. A csillagvizsgálóban jelenleg két intézmény munkatársai, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Mechanika és Csillagászati Tanszékének négy tanára és a Román Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének nyolc kutatója dolgozik. Ez a 12 személy hivatásos csillagászként dolgozik a csillagvizsgálóban. Az épületet a kutatók irodájaként és oktatási célokra használjuk, ugyanott bizonyos kutatási észleléseket is végzünk.

Hogy kell elképzelni ezeket a megfigyeléseket? 

A matematika és az égi mechanika segítségével kiszámítható, látványos égi jelenségek esetében jó előre fel tudunk készülni: pontosan tudjuk, hogy a jelenségek, így a Hold- illetve Napfogyatkozás, vagy a Nap előtti bolygóátvonulás melyik napon lesz, és már csak abban kell reménykednünk, hogy az időjárás is kedvezni fog. Egy éjszakán vagy egy nappalon át olykor csupán néhány másodpercig tartó, egyszeri alkalomról van szó, de ezt többhónapos munka előzi meg, hiszen minden előkészületet pontosan meg kell tervezni annak érdekében, hogy rögzíteni tudjuk az égi jelenségeket. A megfigyeléseket követő hetekben-hónapokban a felvételeket fel kell dolgozni számítógépes módszerekkel, majd következik a kiértékelés és a tudományos publikáció megírása, közlése.

A változó csillagok megfigyelése másként működik, ilyenkor bizonyos területeket kell az égen kiválasztani, a felvételeket pedig hosszú időn keresztül kell készíteni. A vizsgálódási időszakot hónapokkal előre megtervezzük, figyelembe véve az időjárás esetleges változását, ha pedig úgy tűnik, hogy minden összejön, a műszereket is előkészíthetjük. A felvételek sikeressége érdekében a megfigyelést többször meg kell ismételni: a csillagász állandóan figyeli, hogy az égi objektumok egyáltalán a horizont fölött legyenek a felvétel készítésének éjszakáján, mert az égbolt állandóan változik, a Nap égi pályája miatt pedig, ami nyáron látható, az télen nem föltétlenül követhető.

Melyek azok a műszerek, amelyek az önök rendelkezésére állnak, és mennyire veheti fel a versenyt a kolozsvári csillagvizsgáló más országok ilyen jellegű intézményeivel? 

Napjainkban, amikor a vezető műszerek átmérői már tíz méteres nagyságrendűek, a mi negyven centis távcsöveink parányiaknak számítanak, ilyen szempontból műszereink nem versenyképesek a külföldiekhez képest. Ennek ellenére a csillagvizsgáló tulajdonában lévő távcsövekkel is végezhetők tudományos szempontból is hasznos megfigyelések, például a naprendszerbeli látványosabb jelenségek. A rendelkezésünkre álló korszerű eszközök hiányában azonban inkább az elméleti kutatásra helyezzük a fő hangsúlyt.

Meg lehet élni a csillagászatból? 

Egyáltalán nem könnyű, szinte lehetetlen manapság csillagászatból megélni Romániában, emiatt pedig nincs értelme évente tíz-húsz-harminc csillagászt képezni az egyetemen. A BBTE-n belül jó lenne elindítani egy csillagászat szakot, a mesteri képzésen pedig 10–12 ember is összegyűlhetne, de azt nem tudjuk, hogy az egyetem elvégzése után mi lesz velük. Lássuk be, nincs értelme munkanélküli csillagászokat képezni. A budapesti és a szegedi egyetemen működő csillagászképzés is visszaszorulóban van, az ottani végzősök mindegyikének sem tud Magyarország állást biztosítani. Ugyanez a helyzet a támogatásokkal is. Romániában kevés pénz jut alapkutatásokra, sőt, a kiutalt pénzek jelentős hányadát a bukaresti csillagászati intézet kapja.

Amikor azonban az egyes országok nem tehetik meg, hogy hatalmas műszerek fejlesztésére áldozzanak (mert az nagyon költséges), más országokkal közösen fejlesztik azokat, építik a kutatóközpontokat, és a nagy csillagvizsgálókat közösen használják. Az a kolozsvári kutató pedig, aki észlelésekkel akar foglalkozni, bekapcsolódhat különböző nemzetközi programokba.

Ha jól tudom, akkor csillagászati tantárgyversenyt is tartanak manapság Romániában, annak érdekében azonban, hogy a diákok érdeklődését fel lehessen kelteni az asztronómia iránt, a témában jártas tanárokra is szükség van. 

Jelenleg Kolozsváron van a legtöbb szakember az országban, akinek tapasztalatai vannak a csillagászat oktatása terén, így több tevékenységet is végzünk az egyetemi oktatás és a kutatás mellett. Az általános- és középiskolában csillagászatot választható tantárgyként oktató pedagógusok számára továbbképző tanfolyamokat szervezünk. A tanszéken tanító és a kutató kollégákkal pedig folyamatosan bekapcsolódunk a tantárgyversenyek keretében évente megszervezésre kerülő csillagászat-olimpia megrendezésébe és a diákok nemzetközi versenyekre való felkészítésébe. Évente táborokat szervezünk a csillagászattal foglalkozók vagy csillagászat iránt érdeklődők számára, hogy ezáltal egymás tevékenységi körét részletesebben is megismerjük.

Nyújtanak önök bármiféle segítséget azoknak a személyeknek is, akik szeretnének hozzájutni a csillagászati ismeretekhez, viszont már nem szándékoznak egyetemre járni?

A csillagászat éve kapcsán népszerűsítő előadásokat tartunk iskolákban, városi rendezvényeken, és több más mellett ott voltunk az idei Múzeumok éjszakáján is, hiszen célunk, hogy a csillagászatot valamennyi korosztállyal megismertessük. Annak érdekében, hogy a csillagászat iránt érdeklődő népes közönséggel valóban kapcsolatba kerülhessünk, és a kérdéseikre választ adjunk, 2008 januárjától közönségszolgálati programot is kialakítottunk a csillagvizsgálóban. Pénteken délutántól éjfélig fogadjuk az érdeklődőket, a tapasztalat pedig az, hogy nagyon sokan jönnek: olyan hétvége is volt, amikor Erdély különböző városaiból mintegy kétszáz személy látogatott el hozzánk. A tanév vége felé közeledve tervezzük, hogy hetente több este is látogathatóvá tegyük a csillagvizsgálót.

TwitterFacebook