A Matematika és Informatika Kar Kari Tanácsának Határozata az egyetemi záróvizsga és magiszteri vizsga megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó vizsgamódszertanról, 2026. júliusi/szeptemberi vizsgaidőszak

9.01.2026   Záróvizsgákkal kapcsolatos hirdetések

Ez a módszertan a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Szenátusa által jóváhagyott, Az egyetemi záróvizsga és a magiszteri vizsga megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó szabályzat mellékelte, és összhangban áll az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel újraközölt 199/2023-as számú felsőoktatási törvény rendelkezéseivel, az ezen törvény alkalmazásából származó jogszabályokkal és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Chartájával.

Minden egyetemi tanévben két záróvizsgára és két magiszteri vizsgára kerül sor június/júliusban és szeptemberben, ugyanazokkal a részvizsgákkal és vizsgatémákkal. A végzős hallgatók záróvizsgára és magiszteri vizsgára való beiratkozása a közzétett naptár szerint történik, a kari honlapon időben kifüggesztett módszertan alapján.

A szakdolgozatok és magiszteri dolgozatok elkészítése során figyelembe kell venni a szakdolgozatok, magiszteri dolgozatok és diplomamunkák megírására, szerkesztésére és megvédésére vonatkozó Útmutatóban, valamint a dolgozat hitelességének vállalásáról szóló mellékletben (5. melléklet) meghatározott követelményeket. A dolgozatot azon a nyelven kell megírni és megvédeni, amely szakon a hallgató tanulmányait folytatta, vagy egy nemzetközileg széles körben használt nyelven.

Valamennyi szakdolgozat/magiszteri dolgozat esetében hasonlósági tesztet kell végezni, és a záróvizsgára való beiratkozáshoz szükséges hasonlósági küszöb 20%.

A sikeres záróvizsga/magiszteri vizsga átmenő jegye 6,00-os. Valamennyi vizsga eredménye megjelenik az AcademicInfo felületen az utolsó vizsgázó távozásától számított 48 órán belül.

A szakdolgozat/magiszteri dolgozat és az ezekhez tartozó alkalmazások (amennyiben van ilyen) szellemi tulajdonjogára és a szerzői jogokra vonatkozóan:

  • a szellemi tulajdonjog a dolgozat szerzőjét illeti meg;
  • az Egyetemnek joga van a dolgozatot részben vagy egészben sokszorosítani és nyilvánosan terjeszteni.

A karon kívüli szakemberekkel együttműködésben megvalósított dolgozatok esetében a hallgatóknak legkésőbb a dolgozat megvédési évének március 1-jéig be kell nyújtaniuk a 4. mellékletet annak az intézetnek a titkárságára, amelyhez az adott szak tartozik.

A. Záróvizsga

  1. A Matematika és Informatika Karon megszervezett záróvizsga a következőkből áll:
    • 1. vizsga: alapismeretek és szakismeretek kiértékelése (írásbeli vizsga),
    • 2. vizsga: a szakdolgozat bemutatása és megvédése (szóbeli vizsga).
  2. Mindkét vizsga átmenő jegye 5,00-ös.
  3. A 2. vizsga eredménye nem fellebbezhető, mivel ez szóbeli vizsga.
  4. A záróvizsga végső átlagát a fent említett két részvizsga (1. és 2.) osztályzatának számtani középarányosa képezi.

1. vizsga:

  1. Az 1. vizsga a záróvizsgára való beiratkozás előtt 6 hónappal jóváhagyott és közzétett tematika alapján történik.
  2. A kar dékánja tételbizottságot nevez ki (amely az intézetvezetők által kijelölt oktatókból áll). A kinevezett bizottság a vizsgatematika alapján elkészíti a vizsgatételeket és a hozzájuk tartozó javítókulcsot.
  3. A kar dékánja (az intézetvezetőkkel történő egyeztetés alapján)  megfelelő számú oktatóból álló kiértékelő bizottságot nevez ki, az értékelés megvalósítása céljából. Ehhez hasonlóan, az intézetvezetők javaslatára, a dékán egy fellebbezési bizottságot is kinevez, amelynek az első kiértékelést végző oktatók nem lehetnek tagjai. Újrajavítás esetén az eredeti jegy akkor módosul, ha kizárólag 0.50 pontnál nagyobb eltérés van a dolgozatra kapott eredeti jegy, valamint az újrajavításkor kapott jegy között. Ez alól kivételt képeznek az 5.00 alatti és a 9.50 feletti minősítések, ilyen esetekben a dolgozatra kapott végső minősítés az újrajavítás jegye lesz.
  4. Az írásbeli vizsga időtartama 3 óra. Az írásbeli vizsga átmenő jegye 5.00-ös. A dolgozat minden tételének megoldását a kiértékelő bizottság két tagja értékeli ki. A vizsgatétel érdemjegyét a javítótanárok által adott jegyek számtani középarányosa képezi (azzal a feltétellel, hogy a két jegy közötti eltérés ne legyen nagyobb mint 1 pont. Amennyiben az eltérés nagyobb mint 1 pont, a dolgozatot egy harmadik oktatónak is újra kell javítania).

Az osztályozás az alábbiak szerint történik:

Matematika szakterület

  1. matematika szak: a három matematika tétel kidolgozására adott jegy számtani középarányosa (algebra, matematikai analízis, geometria);
  2. informatikai-matematika szak: a matematika jegy 2/3-a + az informatika jegy 1/3-a. A matematika tétel kidolgozására adott jegyet a matematika szakon adott jegyhez hasonlóan számítják ki.

Informatika szakterület

  1. informatika szak: a három informatika tétel kidolgozására adott jegy számtani középarányosa (algoritmika és programozás, adatbázisok, operációs rendszerek).
  2. mesterséges intelligencia szak: az algoritmika és programozás jegy 1/3-a + a mesterséges intelligencia jegy 2/3-a.

2. vizsga:

  1. A 2. vizsga a szakdolgozat bemutatásából és megvédéséből áll (szóbeli vizsga), amelynek  során a dolgozat tartalmára vonatkozó kérdésekre is válaszolniuk kell a végzős hallgatóknak.
  2. A vizsgázóknak 15 perc áll rendelkezésükre, hogy dolgozatukat bemutassák, és 5 perc arra, hogy a bizottság kérdéseire válaszoljanak.
  3. A 2. vizsga esetében a vizsgáztató bizottság valamennyi tagja egész számú osztályzattal minősíti a végzős hallgatók teljesítményét, oly módon, hogy a kiértékelők által adott pontszámok közötti eltérés ne legyen nagyobb mint két pont. A vizsga végső osztályzatát az adott jegyek számtani középarányosa képezi. A vizsgáztató bizottság által használható javítókulcs az 1. mellékletben található. A vizsgáztató bizottság számára készült kiértékelő jegyzék a 2. mellékletben található.
  4. Amennyiben a témavezető nem tud megjelenni az általa irányított szakdolgozatok nyilvános védésén, kiértékelő véleményezést kell készítenie a dolgozatokról (a 3. mellékletben található minta alapján).
  5. A tanulmányzáró vizsga egy korábbi vizsgaidőszakában sikeresen letett részvizsga – a hallgató kérésére – elismertethető az aktuális záróvizsga során, amennyiben az adott részvizsga szerkezete és tartalma lényegesen nem változott. A részvizsga elismertetése a kari szintű bizottság hatáskörébe tartozik, a kari titkárságra benyújtott hallgatói kérvény alapján, a záróvizsgára való beiratkozási időszak kezdete előtt, a tanulmányzáró vizsgaidőszakra vonatkozó naptár szerint.

B. Magiszteri vizsga

  1. A Matematika és Informatika Karon megszervezett magiszteri vizsga a magiszteri dolgozat bemutatásából és megvédéséből áll (szóbeli vizsga). Ez a vizsga az elkészített dolgozat tematikájához kapcsolódó kérdéssorozatokat is tartalmaz.
  2. A vizsgázóknak 15 perc áll rendelkezésükre, hogy dolgozatukat bemutassák, és 5 perc arra, hogy a bizottság kérdéseire válaszoljanak.
  3. A vizsgáztató bizottság valamennyi tagja egész számú osztályzattal minősíti a magiszteri hallgatók teljesítményét, oly módon, hogy a kiértékelők által adott jegyek között nem lehet 2 pontnál nagyobb eltérés, és a magiszteri vizsga végleges osztályzatát az adott jegyek számtani középarányosa képezi. A javítókulcs részletei az 1. mellékletben, a kiértékelő jegyzék mintája a 2. mellékletben található.
  4. Amennyiben a témavezető nem tud részt venni az általa irányított magiszteri dolgozat nyilvános védésén, a dolgozatról kiértékelő véleményezést kell készítenie  (a 3. mellékletben található minta alapján).
  5. A magiszteri dolgozat bemutatására és megvédésére adott jegy nem fellebbezhető, mivel ez szóbeli vizsga.

Megjegyzés: Jelen határozat módosulhat és kiegészülhet az országos vagy egyetemi szinten utólagosan megjelenő szabályozások függvényében.

Az alábbi dokumentumok ennek a módszertannak szerves részét képezik:

Záróvizsga témák