Sikertörténetek: András Péter egyetemi tanár

TwitterFacebook

Peter-Andras

András Péter az angliai Keele Egyetem informatikaprofesszora 2014. július 1-jétől. Korábban a Newcastle Egyetem informatika karán egyetemi docens (2005–2014) és adjunktus (2002–2005), valamint a pszichológia kar adjunktusaként (2001–2002) és kutatóként (2000–2001) is dolgozott. A Maastricht Egyetem kutatóasszisztense (1998–2000), azelőtt pedig a 2012 októberében létrehozott romániai Civitas Alapítvány alapító igazgatója (1992–1998).

Péter kutatási területe a komplex rendszerek elemzése és modellezése. Ezen belül biológiai neuronhálók emergens viselkedését kutatja, amihez a tengeri rákok sztomatogasztrikus ganglionját használja modell-rendszerként. Világszinten az ő kutatócsoportja volt az első a feszültségérzékeny festékek alkalmazásában, hogy szimultán mérjék az összes neuron aktivitását ebben a ganglionban (együttműködve a Wolfgang Stein, Illinois State University, csoportjával). A másik fő kutatási területe a nagy szoftverrendszerek dinamikus elemzése hálózatelméleti módszerekkel. Ezenkívül mesterséges intelligencia módszerek fejlesztésével és alkalmazásával foglalkozik komplex rendszereket jellemző nagy mennyiségű adatok kontextusában (például Parkinson-kóros betegek állapotának értékelése viselhető mozgásérzékelőkkel).

Péter több mint 110 tudományos cikket, valamint két könyvet írt. Tagja az Institute of Electrical and Electronic Engineers – IEEE-nek (2010-től Senior Member), a Society of Biology-nak (2011-től Fellow), az International Neural Network Society-nak, a Society for Neuroscience-nek, valamint a Society for the Study of Artificial Intelligence and Simulation of Behaviour-nak. 2004 és 2007 között tagja volt az European Neural Network Society vezetőtanácsának. A tudományos projektek, amelyekben kutatásvezetőként vagy társvezetőként vett részt,  több mint 1 millió font sterling támogatást kaptak 2002 óta. Sok konferenciaprogram bizottságának tagja, gyakran bírál tudományos lapoknak beküldött cikkeket, és rendszeresen dolgozik tudományos támogató alapok pályázati bírálójaként (például EU FP7/H2020, FIT-IT Ausztria, EPSRC Anglia, CNRS Franciaország).

A tudományos munka mellett Péter részt vesz az egyetemi adminisztrációban is, kétszer választották egyetemi szenátorrá a Newcastle Egyetemen (2003–2006 és 2009–2012), és egyszer az egyetemi felügyelőtanács tagjává (2011–2014). 2010 és 2014 között a posztgraduális tanulmányok igazgatója volt a Newcastle Egyetem informatika karán.

Péter részt vesz a helyi és regionális politikai életben is a Liberális Demokrata párt színeiben. 2011 és 2014 között helyi tanácsos volt Newcastle-ben. 2010-ben indult a parlamenti választásokon a Washington–Sunderland West körzetben, valamint 2012-ben indult a regionális police commisioner (a rendőrség polgári felügyelője) választáson, mindkétszer sikertelenül.

Péter nős és két gyereke van, egy 8 éves fiú és egy 2 éves leány.

A Babeș–Bolyai Tudományegyetemen folytatott tanulmányairól:

Nyilván az egyetemi tanulmányaim nagyon hasznosnak bizonyultak a karrieremhez. Akkor kezdtem (III. éven) dolgozni a mesterséges intelligencia területén (Dan Dumitrescu professzor vezetésével), ugyanekkor sokat tanultam a komplex rendszerekhez kapcsolódó területekről (pl. a komplex rendszerek matematikája, társadalmi szervezetek és rendszerek modellezése, numerikus analízis, gráfelmélet, valószínűség-elmélet, statisztika). A magiszteri képzés akkor indult, amikor végeztem 1995-ben, és én a mesterséges intelligencia magiszterit végeztem el, amely ismét nagyon sok hasznos tudást nyújtott.

Végül 1996-ban kezdtem el a doktorátust Kolozsváron, Gheorghe Coman professzor vezetésével. Egyrészt nagyon sok jó tanácsot kaptam (elsősorban Coman és Dumitrescu professzoroktól, de másoktól is, például Miclea professzortól a pszichológia fakultásról), másrészt megvolt a függetlenségem is ahhoz, hogy megválasszam a kutatásom témáját és irányát. A doktorátusi disszertáció első változatát 1999 szeptemberében adtam át Coman professzornak, és 2000 májusában védtem meg a doktorátusi munkámat.

Ezután, Coman és Dumitrescu professzorok ajánlásával, a BBTE Egyetemi Kiadónál adtam ki a doktorátusi disszertációm könyvbe szerkesztett változatát 2000 őszén. A doktorátusi munkám mesterséges neuronhálókról és ezek pénzügyi idősor predikciós alkalmazásairól szólt. Ez a munka a mai napig nagyon hasznos alapozást nyújt a kutatásaimhoz – legtöbbször a komplex adatok és idősorok elemzése a kulcs a kutatási adatok és eredmények értelmezéséhez.

Ugyanakkor továbbra is dolgozom új mesterséges intelligencia módszerek fejlesztésén, amelyekre szükségem van az adatgyűjteményeim elemzéséhez. Másrészt a doktori tanulmányaim során ébredtem rá arra is, hogy bár a mesterséges neuronhálók nagyszerűek adatelemzésre, távol állnak attól, hogy a biológiai neurális rendszereket élethűen reprezentálják. Ez irányította érdeklődésemet a biológiai neurális rendszerek kutatása és jobb megértése irányába, ami azóta is az egyik fő motorja a kutatásaimnak.

A formális tanulmányok mellett az egyetemi környezet és a kollégák is fontosak voltak. Ma is van kapcsolatom több akkori kollégával és diákokkal, akiket ott alkalmi asszisztensként tanítottam, míg a doktorátusomat végeztem. Például Andrian Mărcuș-sal (docens a Wayne State Egyetemen, Detroitban, az AEÁ-ban) együtt dolgozom a szoftverrendszerek elemzése terén.

2013-ban én voltam a vizsgáztatója Kabán Ata (az angliai University of Birmingham adjunktusa) egyik doktorandusz diákjának, valamint továbbra is rendszeresen kapcsolatban vagyok Veres Valérral, aki ma a BBTE Szociológia tanszék magyar intézetének vezetője, és Csató Lehellel, a BBTE Matematika és Informatika Karának docensével.

TwitterFacebook