2.2. Egyszerű (X)HTML elemek

2.2.1. Paragrafus - p elem

A szöveg rendszerint paragrafusokba (bekezdésekbe) foglalva helyezkedik el a dokumentum törzsében. Az XHTML standard nem engedi meg, hogy a szöveget közvetlenül a törzsbe (body elem) helyezzük. Ehelyett az egyes szövegrészeket a <p> tag segítségével jeleníthetjük meg. A bekezdés megjelenítését illetően a böngésző annyi szót helyez egy sorba, amennyi a böngészőablakba belefér. Minden sor végére sortörés kerül (a szövegbe írt újsor-karaktereket nem veszi figyelembe a böngésző, illetve több egymásutáni szóköz egyetlen szóközzel lesz helyettesítve).

A p elembe ágyazott szöveget üres sor előzi meg.

2.2.2. Sortörés - br elem

Új sor kezdése a <br> (break) tag beiktatásával lehetséges (azt meglőző üres sor nélkül).
Üres elem, tehát nem lehet törzse, következésképpen záró tag-je sem. XHTML esetén az alakja: <br />
Itt jegyezzük meg, hogy az üres tag-ek esetében az XHTML szintaxisban a "/" karakter jelzi, hogy nyitó és egyben záró tag-ről van szó. A "/" előtti szóköz az üres tartalmat jelképezi. (Bizonyos régebbi böngészőknek gondot okoz a <br/> alak, a <br />-vel viszont boldogulnak ezek is.)

2.2.3. Címek

Egy dokumentumban a szöveget gyakran fejezetekre/alfejezetekre bontjuk, és mindegyik egy-egy címmel kezdődik. Az (X)HTML 6 szintet határoz meg a címek hierarchiába való szervezésére: <h1>, <h2>, <h3>, <h4>, <h5> és <h6> (h = heading), ahol <h1> a legfelső szintet (a főcímet) jelöli. Ezeknek a címeknek a megjelenítése általában vastag betűvel történik, a standard betűméret pedig a címet jelölő elem sorszámának függvényében változik. A legtöbb böngésző esetében a <h1>, <h2>, <h3> a szöveg alapértelmezett méreténél nagyobb betűméretet használ, a <h4> betűmérete az alapértelmezett betűméretnek megfelelő, míg a <h5> és <h6> betűmérete ennél kisebb. A h elemek megtörik a sort, vagyis tartalmuk új sorban jelenik meg. A böngészők általában előtte és utána is kihagynak valamennyi helyet.

2.2.4. Alsó-, felső index

Az alsó- illetve felső index a <sub> (subscript), illetve <sup> (superscript) tag-ek segítségével valósítható meg.
Pl. x12+x22

2.2.5. A fehér karakterek megőrzését szolgáló pre elem

Amennyiben éppen azt szeretnénk, hogy a szövegbe írt fehér karakterek megmaradjanak, vagyis meg szeretnénk előzni, hogy a böngésző kiküszöbölje a többszörös szóközöket, illetve a sortörést figyelmen kívül hagyja, ezt megtehetjük a pre (preserve rövidítése) elem segítségével.
Pl. az alábbi kód:

...így fog kinézni:

      Som dere, som dara som vessző

        Kikereki pókokat ébresztő.

          Pitteg a pattog a bekereki bokorág,

            Heje-huja szélnek tél ad parolát.

      

2.2.6. Vízszintes vonal - hr

A szöveg tagoltabbá, ezáltal olvashatóbbá tehető vízszintes vonalak beiktatásával, melyet a <hr> (horizontal rule) üres tag segítségével valósíthatunk meg (XHTML esetén ennek alakja: <hr />).
Így néz ki:

2.2.7. Szövegformázó tag-ek

Korábban számos olyan tag volt használatban, mely a szöveg megjelenítésére vonatkozó információkat adott meg, mint pl. a betűtípus vagy betűméret. A CSS (Cascading Style Sheets, magyarul st1íluslapok) megjelenésével ezek a tag-ek elavulttá váltak, további használatuk nem ajánlott.
Maradt mégis néhány olyan, a karakterkészlettel kapcsolatos szövegformázó tag, melyeket napjainkban is széles körben használnak, ezek az ún. tartalomalapú tag-ek (content-based style tags).
A legelterjedtebbek: em, strong, code
Az <em> (emphasis) tag azt fejezi ki, hogy a törzsében levő szöveg valamilyen szempontből kiemelt. A legtöbb böngésző dőlt betűvel jeleníti meg a tartalmát. Így: kiemelt szöveg
A <strong> tag jelentése az <em>-éhez hasonló, de még nagyobb hangsúlyt ad a törzsében levő szövegnek. A böngészők általában vastagított betűvel jelenítik meg: nagyon fontos ... szöveg
Dőltbetűs szöveget írhatunk az i (i = italic) elem segítségével (dőlt), illetve vastagított szöveget a b (b = bold) elemmel (vastag). Ezek az elemek nincsenek ugyan elavultnak nyilvánítva, de amennyiben egy tetszőleges szövegrész betűstílusát vagy betűvastagságát szeretnénk megadni, ezt célszerűbb CSS stílusmeghatározásként megadni. Az i, illetve b elemet használhatjuk olyankor, ha valamiképpen a tartalom kívánja meg, hogy dőlt, illetve vastagított betűt használjunk, pl. a szövegben szereplő kémiai elemeket dőlt betűvel szeretnénk írni (H₂O+CO₂...) vagy vastagított betűvel valamilyen kulcsszavakat...
A code elemet általában állandó betűszélességű karakterkészlettel írt szöveg (tipikusan számítógépes kód) beiktatására használják.
A szövegformázó tag-ek nyújtotta megjelenítés CSS stílusmeghatározással is elérhető, sőt, ez utóbbi jóval bővebb lehetőséget kínál, így az itt említett tag-eket igyekezzünk ritkán használni, és csak akkor, ha valóban inkább a tartalmat szeretnénk vele megjelölni, és nem a szöveg megjelenítését formázni, amire a CSS használata alkalmasabb.

Ugrás az oldal tetejére