A Matematika és Informatika Kar Kari Tanácsának Határozata az egyetemi záróvizsga és a magiszteri vizsga megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó vizsgamódszertanról, 2019. június/júliusi vizsgaszesszió

Jóváhagyta a Kari Tanács 2018. november 13-án

Jelen szabályzat a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Szenátusa által jóváhagyott, Az egyetemi záróvizsga és a magiszteri vizsga megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó szabályzat mellékelte, és megfelel az 1/2011-es számú Nemzeti oktatási törvény és a Nemzeti Oktatási és Tudományos Kutatási Minisztérium által kiadott, a felsőoktatási tanulmányokat lezáró vizsgák/diplomavizsgák és magiszteri vizsgák megszervezésének keretmódszertanára vonatkozó Rendelet, valamint a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Chartája előírásainak.

A. Záróvizsga

  1. A Matematika és Informatika Karon megszervezett záróvizsga a következőkből áll:
    1. vizsga: alapismeretek és szakismeretek kiértékelése: írásbeli vizsga,
    2. vizsga: a szakdolgozat bemutatása és megvédése: szóbeli vizsga.
  2. Az Alapismeretek és szakismeretek kiértékelése írásbeli vizsgára az alábbi tematika alapján kerül sor:
    1. Matematika szakterület
      1. Matematika szak
        1. Algebra (4 téma)
        2. Matematikai analízis (4 téma)
        3. Geometria (4 téma)
      2. Informatikai-matematika szak
        1. Algebra (3 téma)
        2. Matematikai analízis (3 téma)
        3. Geometria (2 téma)
        4. Algoritmika és programozás (4 téma)
    2. Informatika szakterület
      1. Algoritmika és programozás (6 téma)
      2. Adatbázisok (3 téma)
      3. Operációs rendszerek (3 téma)
  3. Az írásbeli vizsgára a kar dékánja képzési programonként/szakonként (matematika/informatikai-matematika/informatika) egy-egy Curriculum bizottságot jelöl ki, amelynek tagjai az intézetvezetők javaslatai alapján kerülnek kinevezésre. A Curriculum bizottság, a három intézet munkaközösségének segítségével, a vizsgatematikát évente elemzi, és elkészíti/kiegészíti az Alapismeretek és szakismeretek kiértékelése írásbeli részvizsgára való felkészüléshez szükséges tankönyveket, a jóváhagyott tematikával összhangban. A tankönyveket a kari honlapon kell közzétenni legkésőbb az egyetemi tanév II. félévének kezdetéig, az adott év nyári és őszi záróvizsgáira.
  4. A kinevezett Curriculum bizottság, a vizsgatematika (ezek közül mindenik 12 témából áll) és a vonatkozó tankönyvek alapján elkészíti a vizsgatételeket (egységes tétel képzési programonként, valamint matematika/informatikai-matematika/informatika szakonként), és a megfelelő javítókulcsot. A szakterületek és képzési programok/szakok szerinti tematikát jelen határozat 1-es mellékletében közöljük.
  5. A záróvizsgára a kar dékánja – az intézetvezetőkkel történő előzetes egyeztetés alapján –, minden szakterület és tagozat (magyar, román, angol és német) esetében megfelelő számú főállású oktatóból álló kiértékelő bizottságot nevez ki, az írásbeli dolgozatok javítása céljából. Ehhez hasonlóan, az intézetvezetők javaslatára, a dékán egy fellebbezési bizottságot is kinevez, amelynek az első kiértékelést végző oktatók nem lehetnek tagjai. Újrajavítás esetén az eredeti jegy akkor módosul, ha kizárólag 0.50 pontnál nagyobb eltérés van a dolgozatra kapott eredeti jegy, valamint az újrajavításkor kapott jegy között. Ez alól kivételt képeznek az 5.00 alatti és a 9.50 feletti minősítések, ilyen esetekben a dolgozatra kapott végső minősítés az újrajavítás jegye lesz.
  6. A végzős hallgatók záróvizsgára való beiratkozása a közzétett naptár szerint történik, az egyetemi szabályzatban előírt okiratok leadásával, valamint a szakdolgozat végleges változatának a témavezető számára való átadással. A tanulmányzáró vizsgákra való beiratkozáshoz szükséges jóváhagyás alapján a témavezető oktató felelősséget vállal a dolgozat bemutatható/védhető formában történő leadására.
  7. Valamennyi végzős hallgató írásbeli vizsgát tesz az Alapismeretek és szakismeretek kiértékelése során annak a szakterületnek a tematikájából, amelyhez az általa elvégzett szak tartozik. Az informatikai-matematika szak esetében külön tétel készül. Az írásbeli vizsga időtartama 3 óra. Az írásbeli vizsga átmenő jegye legkevesebb 5.00-ös. Az 1. vizsga esetében (írásbeli vizsga) a dolgozat valamennyi tételét a kiértékelő bizottság két tagja javítja ki. A javítótanárok egy-egy egész számú osztályzattal minősítenek. A vizsgatétel kidolgozásának érdemjegyét a javítótanárok által adott jegyek számtani középarányosa képezi (azzal a feltétellel, hogy a jegyek közötti eltérés nem lehet nagyobb mint 1 pont, – ellenkező esetben az adott tétel megoldását egy harmadik oktatónak is újra kell javítania). Az írásbeli záróvizsga végleges osztályozása az alábbiak szerint történik:
    Matematika szakterület

    • matematika szak: a három matematika tétel kidolgozására adott jegyek számtani középarányosa (Algebra, Matematikai analízis, Geometria);
    • informatikai-matematika szak: a matematika és informatika tételek kidolgozására kapott jegyek súlyozott átlaga, az alábbi képlet szerint: a matematika jegy 2/3-a + az informatika jegy 1/3-a. A matematika tétel kidolgozására kapott jegyet a matematika tételekre (Algebra, Matematikai analízis, Geometria) kapott jegyek számtani középarányosaként számítják ki.

    Informatika szakterület

    • informatika szak: a három informatika tétel kidolgozására adott jegyek számtani középarányosa (Algoritmika és programozás, Adatbázisok, Operációs rendszerek).
  8. A szakdolgozat bemutatása és megvédése során az elkészített dolgozat tartalmára vonatkozó kérdéseket is feltesznek a végzős hallgatóknak. A szakdolgozat megírására, szerkesztésére és megvédésére vonatkozó követelmények a 2. mellékletben szerepelnek.
  9. A 2. vizsga esetében (szóbeli vizsga) a vizsgáztató bizottság valamennyi tagja egész számú osztályzattal minősíti a végzős hallgatók teljesítményét. A vizsga végső osztályzatát az adott jegyek számtani középarányosa képezi. A vizsgáztató bizottság által használható kiértékelő jegyzék a 3/II. mellékletben található.  A vizsgáztató bizottság számára készült javítókulcs a 3/I. mellékletben található.
  10. Amennyiben a témavezető nem tud megjelenni az általa irányított szakdolgozat nyilvános védésén, kiértékelő véleményezést kell készítenie a dolgozatról (a 4. mellékletben található minta alapján).
  11. A szakdolgozat elkészítésekor és leadásakor figyelembe kell venni a megírásra, megszerkesztésre és megvédésre vonatkozó követelményeket, amelyek a 2. mellékletben szerepelnek. Ezenkívül a 6., a 6. bis és a 7. mellékleteket is ki kell tölteni, amelyek alapján a szerző saját felelősségére nyilatkozik a szakdolgozat eredetiségéről, és szerzői jogi nyilatkozatot tesz, a szellemi tulajdonra és a konfidencialitásra vonatkozó szabályok betartása mellett.
  12. A záróvizsga végső átlagát a fent említett két részvizsga osztályzatának számtani középarányosa képezi. A sikeres záróvizsga átmenő jegye legkevesebb 6,00-os.
  13. Minden egyetemi tanévben két záróvizsgára és két magiszteri vizsgára kerül sor június/júliusban és szeptemberben, ugyanazokkal a részvizsgákkal és vizsgatémákkal.
  14. A záróvizsga akkor tekinthető sikeresnek, ha a hallgatók mindkét részvizsgán átmenő jegyet szereztek. A tanulmányzáró vizsga egy korábbi vizsgaidőszakában sikeresen letett részvizsga – a hallgató kérésére – elismertethető az aktuális záróvizsga során, amennyiben az adott részvizsga szerkezete és tartalma lényegesen nem változott. A részvizsga elismertetése a kari szintű bizottság hatáskörébe tartozik, a titkárságra benyújtott hallgatói kérvény alapján, a záróvizsgára való beiratkozási időszak kezdete előtt, a tanulmányzáró vizsgaidőszakra vonatkozó naptár szerint.
  15. Valamennyi vizsga eredménye megjelenik a kari hirdetőtáblán és a kari honlapon az utolsó vizsgázó távozásától számított 48 órán belül.
  16. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem mindazon végzettjeinek, akik a korábban megszervezett tanulmányzáró vizsgaidőszakok egyikére sem iratkoztak be, az egyetem elvégzésétől számított három éven belül jogukban áll beiratkozni úgy a június/júliusi mint a szeptemberi vizsgaidőszakra. Két egymást követő vizsgaidőszakban (június/július és szeptember) nem kell beiratkozási díjat fizetniük. Amennyiben az egyetem elvégzésétől számított három év után iratkoznak be záróvizsgára, a jelentkezőknek beiratkozási díjat kell fizetniük. Amennyiben két egymást követő vizsgaidőszak egyikében a jelöltek tanulmányzáró vizsgája sikertelen lesz, egy későbbi vizsgaidőszakban is vizsgázhatnak, amennyiben a meghatározott vizsgadíjakat befizetik, beleértve azokat az eseteket is, amikor a jelentkezők valamely vizsga elismertetését kérvényezik.

B. Magiszteri vizsga

  1. A Matematika és Informatika Karon megszervezett magiszteri vizsga a magiszteri dolgozat bemutatásából és megvédéséből áll (szóbeli vizsga). Ez a vizsga az elkészített dolgozat tematikájához kapcsolódó kérdéssorozatokat is tartalmaz.
  2. A magiszteri vizsga megszervezésének és lebonyolításának módszertana, a dolgozat elkészítésének követelményei és a javítókulcsok az 5. mellékletben találhatóak.
  3. Amennyiben a témavezető nem tud jelen lenni az általa irányított magiszteri dolgozat nyilvános védésén, a dolgozatról kiértékelő véleményezést kell készítenie  (a 4. mellékletben található minta alapján).
  4. A magiszteri dolgozat elkészítésekor és leadásakor figyelembe kell venni a megírásra, megszerkesztésre és megvédésre vonatkozó követelményeket, amelyek a 2. mellékletben szerepelnek. Ezenkívül a 6., a 6. bis és a 7. mellékleteket is ki kell tölteni, amelyek alapján a szerző saját felelősségére nyilatkozik a dolgozat eredetiségéről, és szerzői jogi nyilatkozatot tesz, a szellemi tulajdonra és a konfidencialitásra vonatkozó szabályok betartása mellett.
  5. A magiszteri vizsgára kijelölt bizottságok összetétele szakok szerint alakul annak érdekében, hogy az egyes szakokon elkészült valamennyi magiszteri dolgozat tematikáját lefedhesse.
  6. A vizsgáztató bizottság valamennyi tagja egész számú osztályzattal minősíti a magiszteri hallgatók teljesítményét, a magiszteri vizsga végleges osztályzatát pedig az adott jegyek számtani középarányosa képezi. A vizsgáztató bizottság által használható kiértékelő jegyzék az 5/IV. mellékletben található.
  7. A magiszteri vizsga átmenő jegye legkevesebb 6,00-os.
  8. Valamennyi vizsga eredménye megjelenik a kari hirdetőtáblán és a kari honlapon az utolsó vizsgázó távozásától számított 48 órán belül.

Megjegyzés: Jelen határozat módosulhat és kiegészülhet az országos vagy egyetemi szinten utólagosan megjelenő szabályozások függvényében.

1. melléklet – Záróvizsga témák

2. melléklet

3. melléklet

4. Melléklet

5. Melléklet

6. melléklet

7. melléklet